Málna- és Áfonyaecet: felhasználási tippek és élettani hatásuk

Kezdjük a végén: élettani hatások. Újra kalandoztam egyet a kibertérben, és összeszedtem, hogy nálam okosabbak és tájékozottabbak mit tudnak a málna és az áfonya egészségre gyakorolt hatásáról. A következőket találtam:

 

Összességében a málna és az áfonya hasonló tulajdonságokkal bírnak:

  • gazdagok flavonoidokban, a flavonoidok pedig a következő módon befolyásolják a szervezetet:kutatások alapján szoros az összefüggés a flavonidokban gazdag élelmiszerek hatására javulhat az emlékező képességünk és az időskorral járó kognitív képességek romlása is megelőzhető vagy késleltethető
    • hozzájárulnak a szív-érrendszer egészséges működéséhez
  • A bennük található polifenolok megakadályozzák a vérlemezkék összetapadását- ezáltal csökkenthető a trombózis veszélye, valamint a vérnyomás csökkentésében is szerepet játszanak gyulladáscsökkentő tulajdonságuk által.
  • Kálium tartalmuk szintén a szív-érrendszer egészséges működését támogatja
  • Erős antioxidáns tulajdonságuknak köszönhetően felveszik a harcot a szabadgyökökkel szemben és gyulladáscsökkentő hatással rendelkeznek
  • A bennük található C-vitamin és zeaxantin hozzájárul a szem egészségéhez
  • Magas rost és mangántartalmának köszönhetően telítettség érzetet fenntartja és gyorsítja az anyagcserét is
  • Segítheti a tejtermelést szoptató anyukáknál
  • Foszfor, kálcium, magnézium, vas, mangán, cink és K-vitamin tarttalmuknak köszönhetően fontos szerepet töltenek be a csontok felépítésében

Tehát a málna és áfonya egyaránt jóhatással vannak a :

  • szív-érrendszerre
  • szemre
  • immunrendszerre
  • vércukor anyagcserére
  • emésztésre
  • csontokra
  • agyműködésre

 

 

Találunk bennük: C-vitamint, K-vitamint, mangánt, vasat, káliumot, folsavat, E-vitamint, B-vitaminokat (tiamint, niacint, pantoténsavat, B-6 vitamint), magnéziumot, rezet, cinket, foszfort, kálciumot. Alfa-és béta karotint, zeaxantint, luteint, flavonoidoikat.

Természetesen igyekezz minél többet enni belőlük frissen amikor szezonjuk van, vagy bespájzolni belőlük a mélyhűtőbe előrelátóan.

Mi a helyzet a belőlük készült ecetekkel?

Az erjedés során a gyümölcsökben található tápanyagok nem károsodnak, sőt az erjedés útján keletkező probiotikumok még inkább hozzájárulnak az anyagcsere folyamatok megfelelő működéséhez. Már a Hippokratészi időkben is előszeretettel alkalmazták a gyümölcsökből készült eceteket különböző betegségek gyógyítására. Manapság több kutatás is irányul a gyümölcsecetek fogyasztása és a vércukor anyagcsere folyamatok közötti összefüggés felgöngyölítésére.

Egy 2015-ben a Journal of Diabetes Research-ben megjelent tanulmány megállapította, hogy 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők akik étkezés előtt 30ml gyümölcsetetet 20ml vízzel elkeverve elfogyasztottak, azoknak glükóz, inzulin és triglicerid szintje akár 5 órán át  alacsonyabb volt étkezés után, mint amikor placebót kaptak.

Egy másik, szintén 2015-ös , a European Journal of Clinical Nutrition megjelent tanulmány, azt találta, hogy azoknál a személyeknél, akik csökkent glükóz toleranciával rendelkeztek (gyakran a 2-es típusú cukorbetegség előjele)  és étkezés előtt ecetet fogyasztottak, felélénkült az izmaikban a vérkeringés, növekedett az izmok glükóz felvétele, alacsonyabb volt a vér inzulin és triglicerid szintje az étkezés után akár 5 órán át. A kutatók levonták a következtetést, mely szerint az ecet fogyasztása jó hatással lehet az inzulin-rezisztencia javításában és egyéb anyagcsere zavarok esetén.

A fentiek alapján kijelenthetjük, hogy az ecet fogyasztása valóban jó hatással lehet az egészségünkre. Salátán, limonádé helyett, redukcióként halételekhez vagy desszertekhez fogyasztva ajánljuk. Vagy reggelente éhgyomorra egy pohár vízben egy kanál ecetet elkeverve beindíthatjuk a napot. Viszont ne fogyasszuk önmagában, mert azzal igen gyorsan tönkretehetjük a fogzománcunkat és a nyelőcsövünk sem hálálja meg.

Ecetre fel!

 

Forrás: medicalnewstoday.com; organicfacts.com; heathline.com; youngscent.com; health.usnews.com; https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4438142/; https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/25626409; draxe.com